Sziasztok!
Bakancslistám egyik pontja kipipálva. Többször voltam már Velencében, de a karnevált még soha nem sikerült eddig megnéznem. Idén végre ez az álmom is teljesült, nem is akárhogy. A karnevál záró hétvégéjére érkeztünk és mondhatom ezt tényleg látni kell. Rengeteg ember, karneváli forgatag, gyönyörű jelmezek.
Nézzük sorjában.
Non stop buszos utazással mentünk. Ez elég fárasztó, de cserébe olcsó és nem nekünk kell vezetni. Kárpótolt viszont a remek társaság, csak velük egykorúak jöttek, köztük barátok és ismerősök is. Az utazást Petőfi Tamás szervezte, ez úton is köszönöm neki a lehetőséget! Ötvenhatan voltunk összesen egy jól fűtött, hatalmas busszal mentünk. Este tizenegy órakor indultunk és reggel kilenc körül parkoltunk le Velence határában. Gyors öltözés (rétegesen, mert fázni azt nagyon nem szeretek) és indulás is a városba. Itt sosincs kevés ember, de most aztán tényleg rengetegen voltak! A város határától kis sikátorokon keresztül besétáltunk a Szent Márk térig. Mindenhol gyönyörű jelmezekbe bújt emberek, álarcos sokadalom. Azt se tudtam hova kapjam a fejem.
Megnéztük a Sóhajok hídját majd hajójegyet vettünk, hogy át tudjuk menni a két híres szigetre. Az egyik az üvegről híres Murano, a másik a csipkéjéről híres Burano. A hajóút nem rövid, csak állni lehetett, de megérte. A két kis sziget gyönyörű! Nagyon hangulatosak, kis színes házakkal.
Találtunk egy kis pizzázót és ettünk igazi olasz pizzát. Nekem nagyon ízlett! A tészta nagyon vékony volt, a szósz rajta isteni és természetesen olasz kolbásszal a tetején.
Már este volt mire visszaértünk Velencébe. Kiadós sétával visszamentünk a Szent Márk térre, ahol tetőfokára hágott a hangulat. Koncertek, ünneplő tömeg, jókedv. Este már tényleg mindenki be volt öltözve, mindenhonnan zene szólt, táncoltak, énekeltek. Megvettük a pár apróságot amit szerettünk volna és elindultunk vissza a buszhoz. Az időjárás is nekünk kedvezett. Egész nap jó idő volt, nem fáztam és csak akkor kezdett esni mikor már majdnem a busznál voltunk, akkor viszont nagyon rákezdett. Okosan felszerelkeztem az útra vitaminokkal, így nem volt semmi baj. Nyomattuk magunkba a C vitamint.
Reggel kilenctől este kilencig mentünk, a lábam iszonyúan sajgott, a derekam le akart szakadni, de szuper élmény volt! Ezt tényleg látni kell!
Ági
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése